A #maradjotthon először csak egy mozgalom volt, később feladat, kényszer állapot. Egészségügyi dolgozóként én is ezt a módszert tartom a legolcsóbbnak, legbiztonságosabbnak és legelérhetőbbnek annak elkerülése érdekében, hogy a tömeges megbetegedések fázisába lépjünk a Sars-CoV-2-vel kapcsolatban. Ám felmerülhet a kérdés, hogy mégis mit tehetnénk még a vírus ellen. Második lépés lenne a rendszeres szappanos kézmosás, a megfelelő fertőtlenítő szerek használata és a fokozott higiéné betartása. Talán ez az első két módszer az, amit minden ember megtehet, és meg is kell tennie magáért, a családjáért és a körülötte lévő emberekért, azaz a társadalomért. Ám mi az egészségügy feladata? Ezen belül is mi az én szakmámnak a feladata ebben a helyzetben? A gyógyszerésztudomány most két téma körül pörög: az egyik egy esetleges gyógyszer vagy gyógyszer-kombináció kifejlesztése, ami felveszi a harcot a vírus ellen, illetve egy vakcina kidolgozása, ami megfelelő immunitást adna ahhoz, hogy ha mégis megfertőződnénk, az immunrendszerünk már készenlétbe álljon a vírus ellen. Én is e két téma körül fogok legyeskedni a következő pár cikkem kapcsán.
Első körben „gyorstalpaljunk” egyet biológiából. Mint ahogy az ismeretes, maga a vírus egy félig élettelen, anyagcserével nem rendelkező, a sejteknél sokkal kisebb parazita élőlény. Miért fontos ezt tudnunk? A baktériumok esetében relatív könnyű a dolgunk, hiszen ezek a mikróbák sejtek, tehát rendelkeznek anyagcserével. Ha kifejlesztünk egy antibiotikumot, akkor azt a molekulát az egysejtű – anyagcseréjén keresztül – megeszi, és ott leállítódik egy szintén metabolizmushoz kötődő folyamat. Ettől az egysejtű megförmed. A vírusok esetében sokkal nehezebb a dolgunk, hiszen mint ahogy már említettem, a vírusoknak nincs saját metabolizmusuk. Akkor válnak igazán „élővé” amikor már bejutottak az ember sejtjeibe. Ott átírják a sejt programját és a sejt nem önmagát kezdi el szaporítani, hanem magát a vírust. Így elkezdődik egy láncreakció, amit a szervezet egy gyulladásos folyamattal le is reagál.
Az említett mechanizmus alapján, egészen másmilyen megközelítést kell alkalmaznunk a vírusok kapcsán. Sokkal komplikáltabb antivirális módszereket. Magát a vírust, tehát a szervezetben már nem tudjuk elpusztítani. Mégis mit tudunk akkor kezdeni velük? Vannak olyan gyógyszerek, amelyek megakadályozzák azt, hogy a vírus bejusson az emberi szervezet sejtjeibe. Vannak olyanok, amelyek ellehetetlenítik azt, hogy a vírus átírja a sejtjeink programját. A harmadik gyógyszercsoport pedig azt tudja megakadályozni, hogy a már „megszületett” kis vírusok ki tudjanak szabadulni a sejtekből, ezzel tovább fertőzve a többi ép szövetet.
Persze mindenkiben most felmerülhet a kérdés, hogy miket hordok én itt össze, hiszen mindenki tudja, hogy a vírusok ellen nincs gyógyszer. Mindenki azt szajkózza, hogy ha megfáztunk, és az egy vírusos megbetegedés, akkor azt ki kell feküdni és csak a tüneteket kell- és lehet enyhíteni. Miért van ez? Az antivirális szerek egyáltalán nem abba a haszon-kockázati skálába tartoznak, mint az antibiotikum vagy az Aszpirin. Nagyon komoly és súlyos mellékhatással rendelkezhetnek. Ezért kell nagyon racionálisan használnunk őket, és csak olyan súlyos betegségek kapcsán alkalmazni szisztémásan, mint az övsömör vagy a HIV.
Sok, most megindult kutatás is arra fektette a hangsúlyt, hogy már meglévő antivirotikumokat vizsgáljanak meg azzal kapcsolatban, hogy tudják-e gyógyítani a mostani koronavírusos betegeket. Nem kaptunk még egyértelmű és kielégítő eredményeket. Vannak ígéretes gyógyszerek, illetve gyógyszer-kombinációk, de ezeknek is a haszon-kockázati fakoruk jelentősen a kórházi alkalmazásuk felé tolja őket, mintsem, hogy patikában kapható készítményekké váljanak. Mégis mi az, amit mégis lehet kapni a patikákban? A klorokin.
A klorokin vagy hidroxiklorokin egy malária, illetve különböző autoimmunbetegségek elleni már meglévő gyógyszerünk. Mégis hogy kapcsolódik a vírushoz? A tudósok a korábbi koronavírusos járványoknál már észrevették, hogy ez a gyógyszer különböző, más antivirális szerekhez képest új mechanizmusok révén képes megakadályozni a vírus sejtbe jutását. Nagyon kérek minden olvasót, hogy NE hagyják most el a képernyőt, és NE szaladjanak el a legközelebbi gyógyszertárba ezért a 
gyógyszerért. Először is, azért mert elméletileg nem is lenne szabad recept nélkül ezt megkapniuk… Másrészt ennek a gyógyszernek nagyon szűk a terápiás ablaka. Mit is jelent ez? Azt, hogy nagyon-nagyon kicsi a gyógyító, és a már mérgező dózis közötti különbség. Harmadrészt, nagyon komoly interakciókat tud képezni más gyógyszerekkel, azaz igen könnyen tud más gyógyszermolekulákat úgy módosítani a szervezetben, hogy azok is mérgezővé váljanak számunkra. És valljuk be, a mai világban és főleg a legveszélyeztetebbek, azaz a 65 évesnél idősebbek körében ki az, aki nem szed legalább egy-kettő gyógyszert valami másmilyen betegsége miatt. Negyedik okként a kutatási eredmények kevés számát hoznám fel. Ha a keresztény világban Jézusban, ha az iszláméban Allahban, akkor az orvostudományban a bizonyítékokon alapuló gyógyászatban hiszünk. És higgyenek nekem, ez a cikk megírása idején még nincs elég klinikai, kutatási eredményünk a klorokin/hidroxiklorokin hatásosságáról és biztonságáról ahhoz, hogy kórházakon kívül is lehessen használni ez a vírus ellen. Ötödik okként, gondoljunk csak bele mekkora hisztéria volt a liszt, olaj, WC-papír esetén. Alig maradtak a polcokon ezekből. Az étel sem mindegy természetesen, de képzeljük csak el, mi lenne azokkal az emberekkel, akik lélegeztető gépen vannak? Nekik nincs más lehetőségük az életben maradásra, csak az, hogy alkalmazzák esetükben ezt a gyógyszert. Ha viszont mi a „biztonság kedvéért” felhalmoznánk ezekből a gyógyszerekből az olaj és a liszt mellé, ugyanaz történne, mint az előbb említett termékekkel, csak hatalmas hiány alakulna ki belőle.
Ez a készítmény nem megelőzésre és otthoni kezelésre, hanem az intenzív osztályokra került betegek életének megmentésére szolgál, ezt jegyezzük meg!
Nem arra kérem Önöket, hogy a globális egészségtudományban higgyenek. Talán még arra sem kérhetem Önöket, hogy az én szavaimnak adjanak hitet. De ha mást nem, kérdezzék meg, és fogadják meg azoknak a patikusoknak és orvosoknak a tanácsát, akikhez már évek óta járnak, és bízzanak bennük. Sok az összeesküvés elmélet, tudom, de talán ezekben az időkben az egyetlen esély a túlélésre az összefogás, szemet hunyva különböző politikai, vallási, vagy bármilyen más nézetek felett. Bízzanak bennünk, mi is bízunk önökben!
Kedves Olvasó, a cikk csak tájékoztató jellegű és semmiképp sem helyettesíti a szakmai konzultációt.
mr ph. Katona Gábor