Itt a nyár, tobzódunk a sok-sok zöldségben, gyümölcsben illetve a belőlük készült üdítőkben, szörpökben. Ezek mellett jegeskávéval, teával hűsítjük magunkat a nagy grillpartik közepette, az alkoholról nem is beszélve. És ha már egy menüfelsorolásnál tartunk, mért ne zárhatnánk le egy ilyen forró augusztusi napot egy hideg, tejes desszerttel vagy sajttállal. Nagyokat nyelek miközben írom ezeket a sorokat, viszont az agyam azon fele, ahol az egyetemi tananyag próbál magának utat törni, már azon gondolkodik, hogy milyen veszélyekkel is járhat egy-egy ilyen étkezés azon emberek számára, akik valamilyen gyógyszeres terápiában vesznek részt. Hölgyeim és Uraim, ma az ételek és a gyógyszerek különböző kölcsönhatásairól olvashatnak pár sort.
Mielőtt nekiállnék táblázatot fabrikálni a különböző ételek és gyógyszerek interakciójával, aminek, valljuk be nem sok értelme lenne, vegyük inkább át az alapokat. Mi az a gyógyszer interakció?
A mai világban a gyógyszereink nagy hányadát per os, azaz szájon át visszük be a szervezetbe. Az adott gyógyszerforma feloldódik a gyomorban, és a béltraktuson keresztül felszívódik. A vérkeringésen keresztül első útja a májhoz vezet, ahol feldolgozásra kerül. A máj által átalakított molekula pedig utána a test minden szervébe eljut, ahova el tud jutni. Miután dolgát elvégezte, az esetek legnagyobb részében a vesén keresztül, a vizelet által távozik a szervezetből.
Azért soroltam fel ezeket a lépéseket, mert minden egyes, az előző bekezdésben szereplő mondatnál, történhet valamilyen gubanc magával a gyógyszerrel. Természetesen a legnagyobb gondot a gyógyszer-gyógyszer/gyógynövény interakciók képezik, de nem elhanyagolható az ételek hatása sem erre a bonyolult farmakológiai rendszerre.
Kezdjük is az első lépéssel. Már a gyomorban összeveszhet egy hatóanyag molekula a világ legtermészetesebb, legmindennapibb ételével. Ezért is hívnám fel a figyelmet arra, hogy tartsuk be az „étkezés előtt”, „étkezés közben” és „étkezés után” figyelmeztetéseket. Nem beszélve arról, hogy ha másként nincs meghatározva, minden gyógyszert két deciliter egyszerű csapvízzel vegyünk be. Említenék pár pédát. Ha valaki tudatosan táplálkozik, és szeret sok rostot a szervezetébe juttatni, már az is galibát tud okozni, mert az élelmi rostok (lenmag, chiamag stb.) képesek, mint egy háló megakadályozni a gyógyszer további felszívódását. Ezen kívül, sok antibiotikum (tetraciklinek, fluorokinolonok), csontritkulásra felírt gyógyszerek (bifoszfonátok), képesek úgy összekapaszkodni a kalciummal, magnéziummal vagy vas ionokkal, hogy az általuk képzett komplexek egyszerűen nem jutnak át a bélfalon, és nem szívódnak fel. Tehát ezeknél a gyógyszercsoportoknál érdemes 2-3 órával eltolni a különböző tejtermékek, ásványvizek, vagy az előbb említett részecskékben gazdag táplálék-kiegészítők fogyasztását. Ha már a vasnál tartunk. A magas cserzőanyagot tartalmazó ételek-italok, mint pl. a kávé, tea, bor, szintén az előbb említett elv alapján képesek csökkenteni a vas felszívódását, ha egyszerre fogyasztjuk őket.
Tegyük fel, hogy a kis molekulánk túlélte a béltraktus különböző megpróbáltatásait, és a véráramon keresztül eljutott a májba. A májunk arra szolgál, hogy kiszűrje a különböző nemkívánatos vegyületeket a szervezetből, ezért mint egy apró kis labor, sok-sok munkatársával együtt – amelyeket enzimeknek nevezünk -, azon ügyködnek, hogy átalakítsák az általuk jónak látott kemikáliákat. A gyógyszerészek amikor kitalálnak egy gyógyszert, akkor tisztában vannak ezekkel a folyamtokkal, és úgy alakítják ki a molekulát, hogy az megfeleljen ezeknek a feltételeknek. Nos, a gyógyszereken kívül, más, az ételekben megtalálható bioaktív anyagok is képesek a májon keresztül metabolizálódni, kvázi felgyorsítani vagy lefoglalni a májnak a munkásait, enzimeit, ezzel előidézve azt, hogy az általunk bevett gyógyszer koncentrációja megnövekedjen, vagy lecsökkenjen a szervezetünkben. Ami valljuk be nem éppen egy mókás dolog, különböző pszichoaktív vagy szívre ható gyógyszerek esetén. Ilyen italok pl. a kávé és a benne található koffein, de nála veszélyesebb is létezik, ez pedig a grépfrút,
illetve a belőle nyert lé, üdítő. Mind a két italban található vegyület lefoglalja a májenzimeket és csúnya következménnyel járhat, ha különböző gyógyszerekkel fogyasztjuk őket. Természetesen a kávéról nem kell lemondanunk, inkább arra figyeljünk oda, hogy a terápia alatt is pont ugyanannyit fogyasszunk belőle, mint előtte. Tehát se többet se kevesebbet. Ami pedig a grépfrútot illeti, mindenképp azt javaslom, hogy hanyagoljuk a fogyasztását. Ellentétes példa erre a különböző grillezett ételek, vagy az orbáncfű (tudom, az orbáncfű nem étel, hanem gyógynövény, de nem bírom ki, hogy ne említsem meg), amelyek felpörgetik a máj munkáját, így megint olyan fázisba juttatva azt, amit a gyógyszerkreálók nem vettek figyelembe a termék készítésekor. A grillezett ételekkel csak módjával, az orbáncfüvet (szerbül: kantarion), pedig tessék nagymértékben elkerülni.
Ha már megemlítettem ezt a gyógynövényt, aminek híres antidepresszáns hatása van, beszélhetünk arról is, hogy egyes kimondott depresszió elleni gyógyszerek esetében kerülni kell a különböző érett sajtokat, vörösbort, fermentált és tartósított ételeket, hiszen súlyos, akár életveszélyes következményekkel is járhat ez a gyógyszer-étel kölcsönhatás. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy nem mindegyik antidepresszáns gyógyszer ilyen, mindenképp javaslom a gyógyszerész kollégával való konzultációt ilyen esetben. Annyira elkalandoztak a gondolataim, hogy véletlenszerűen el is érkeztünk az előző példa kapcsán a következő gyógyszerhatástani megállóhoz, az pedig maga a hatás kiváltása, illetve a mi esetünkben, az ennél a lépésnél kialakulható interakciók. Két iskolapéldát szeretnék megemlíteni, ez pedig a varfarin vagy acenokumarol példája, illetve a vérnyomáscsökkentők és az édesgyökéré. Legszívesebben oldalakat tudnék írni erről a témáról, de mindenképp vissza kell fognom magam, fogy már a tintám. Az elsőként említett véralvadásgátlók úgy hatnak, hogy megkötik a K-vitamint a szervezetben, ami nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a vér megalvadjon. Ergo, nem is szabadna 
olyan ételeket fogyasztani, amiben sok a K-vitamin? Ez semmiképp sincs így. A lényeg ugyanaz, mint a cikk elején szereplő kávé esetén. Ugyanolyan mennyiségben kell fogyasztanunk brokkolit, káposztát, spenótot stb., mint a terápia elkezdésekor, hiszen az orvos úgy fogja beállítani a gyógyszerezésünket, hogy az megfeleljen a K-vitamin fogyasztásunknak. Ha már K betű, akkor pedig térjünk át az édesgyökérre, és a belőle készült medvecukorra. Miért? Az édesgyökérben található vegyületek megnövelik a kálium (K) vesén keresztüli távozását, így egyes vérnyomáscsökkentőkkel együtt szedve komoly szívritmuszavart, vagy vérnyomás ingadozást idézhet elő.
Mai cikkemet pedig fejezzük ott, ahol a gyógyszerek is legtöbbször végzik sorsukat, tehát a vizeletnél és a húgyhólyagnál. Több olyan gyógyszer is van, amelyeknél fontos, hogy milyen ütemben választódik ki a vizeletbe, de had említsem meg a legsűrűbben használt példát, ez pedig a medveszőlő (szerbül: uva, uvin čaj). Ez a gyógynövény nagyon jó, különböző enyhe lefolyású bakteriális eredetű felfázásoknál, de figyelembe kell vennünk azt, hogy csak úgy fejti ki hatását, ha a vizeletünk enyhén lúgos kémhatású. Medveszőlő kúra esetén tehát érdemes kerülni az édességeket, magas fehérjetartalmú ételeket és a C-vitamin fogyasztását, az helyett naponta egy csipet szódabikarbónával tudjuk elbillenteni a vizeletünk pH értékét a megfelelő tartományba.
Remélem hasznosnak találták a mai gondolataimat. Természetesen sok más étellel és gyógyszerrel kapcsolatos mítosz kering az emberek között, amelyeket még érdemes lenne megemlíteni, de talán majd egy másik alkalommal. Ha bármilyen kérdésük van, vagy bizonytalanok abban, hogy az Önök által szedett gyógyszerekkel milyen étel vagy étrend-kiegészítő fogyasztható vagy sem, keresse fel gyógyszerészét vagy orvosát, hisz ez a cikk csak tájékoztató jellegű és semmiképp sem helyettesíti a szakmai konzultációt.
mr ph. Katona Gabor