A magyar történelem számtalan példával igazolja, hogy a túlerővel szemben semmi esélyünk, legalábbis abban a pillanatban. A szabadságharcunkat 1849 nyarán az Orosz és az Osztrák Birodalom együttműködése leverte. Hasonlóan reménytelen volt a pesti srácok hősies küzdelme 1956-ban a szovjet túlerővel szemben. Elődeink mégis vállalták a lehetetlen küldetést. A fegyveres küzdelmet elbuktuk, de a békét mindkét esetben, igaz néhány évtizeddel később megnyertük. Mi vagyunk a vesztes győztesek. Az aradi vértanúkat és a megtorlást követte a kiegyezés, ’56 leverése és a Kádár-rendszer után következett a békés rendszerváltoztatás.
Hasonló történelmi időket élünk ma is. Szerencsére ma nem a fegyveres túlerővel állunk szemben, de a szabadságunk és biztonságunk veszélyeztetőinek gazdasági, politikai és különösen média fölénye eszméletlenül nagy. Legyőzhetetlen. A magyar-lengyel véd- és dacszövetség még képes egy-két huszárvágásra, de a birodalom még egyelőre legyőzhetetlen. Ne legyenek kétségeink a felől, hogy a következő országgyűlési választásokon úgy Lengyelhonban, mint Magyarországon a jelenlegi szedett-vedett ellenzék fog győzni. Pénz, paripa, fegyver, rendelkezésükre áll. A nyugatról érkező politikai, anyagi és médiatámogatás ellenállhatatlanul fog dübörögni. Két-három évig csend és hullaszag lesz az Európai Unióban, vagy ahogy a diadalittas liberálisok fogják emlegetni: egyetértés, béke, harmónia. Megvalósul a liberális diktatúra még az unió keleti részén is. Magyarországon is helyre áll a „médiaegyensúly”, és a jelenlegi 60/40 százalékos globalista-liberális fölény a svéd és német 95 %-ot is el fogja érni. Az elkövetkező években bírósági ítéletek marasztalják el a bevándorlást, és a többi „európai értéket” kritizálók ezreit. Ne legyen illúziónk, számtalan esetben fogják elveszíteni munkahelyüket, egzisztenciájukat a megkérdőjelezhetetlen, egy és igaz ideológia vélt vagy valós ellenségei. Jobbik esetben csak a közösségi oldalakról tiltják le a renitenseket. Nyugaton ez már a mindennapok gyakorlata! Egy orwelli világot hoztak létre szépen, lassan, csendesen. A zseniális angol társadalomkritikus az 1984 c. művében leírta: A szabadság: szolgaság. A tudatlanság: erő. A háború: béke. Ma ugyanez történik. Elvették a szavak becsületét és ellenkező jelentéssel ruházták fel őket. Napjainkban, Orwell után szabadon ezt nyugodtan kibővíthetjük : A filantróp: tőzsdei spekuláns. A normális: deviáns. A liberális demokrácia: diktatúra.
Minden totalitárius rendszer alapja a kizárólagosság. Nem tűr el semmilyen konkurens ideológiát. Ma már nyugaton csak a liberális demokrácia az igazi demokrácia. Ezért verte ki náluk a biztosítékot Orbán Viktor illiberális demokrácia felfogása. (Milyen érdekes, még a számítógép is hibaként pirossal aláhúzta az illiberális szót!) Pedig a politológiában létezik még szociáldemokrácia és kereszténydemokrácia is. A nyugati liberálisok Rákosit megszégyenítő profizmussal, ezeket a pártokat már rég leszalámizták. Nevükben még léteznek, de az új kreatúra, a zöld mozgalommal egyetemben, eredeti értékeik, céljaik kiüresedtek és feloldódtak a világmegváltó liberális ideológiában.
Visszatérve a magyar küzdelemre és a közeljövő, lehetséges politikai fejleményekre. Soha nem látott választási kampány szemtanúi és elszenvedői lehetünk. Már most is, pedig a választások csak 2022 tavaszán lesznek. A karaktergyilkosságtól kezdve, a jelentéktelen dolgok kiemelésén és fordítva, a számukra kellemetlen ügyek elhallgatásán keresztül a nyílt hazudozásig minden lesz, illetve már van. A nemzeti, konzervatív oldal is beleáll ebbe a nem éppen úriemberekhez méltó sárdobálásba. Nagyon helyesen! Hitlert se lehetett szép szóval, tárgyalásokkal megállítani. Lásd az 1938-as müncheni egyezmény is hova vezetett! Ha a jelenlegi magyar ellenzék, mint a fent említett övön aluli ütések legyőzhetetlen bajnokaként sem járna sikerrel, ha a közösségi oldalak cenzúrája sem lesz elég, akkor még a konzervatív országgyűlési képviselők zsarolása, fenyegetése is elképzelhető, de ha kell, még a választási visszaélésektől és az utcai rendbontásoktól sem riadnának vissza. A globalizmus diktatúrája nem viseli el a tisztes vereséget. Egyszerűen lételeme a minden áron való győzelem, és a korlátlan uralom. A közelmúltban ezzel szembesülhettünk Trump furcsa választási vereségénél is.
Mégis hogyan lesznek ismét a vesztesekből győztesek? Időhúzás! Ideig-óráig, erőszakkal, szemfényvesztéssel hatalomra kerülhet az abnormalitás, de az emberi természet és az emberi létezés alapja a normális élet, a biztonság utáni kiolthatatlan vágy. Mi kivárjuk. Csak 3-4 év és összeomlik a globalizmus kártyavára.
Kávai Szabolcs