A közelmúltban volt egy érdekes beszélgetésem, ahol (mily meglepő, ha valaki velem társalog) feljöttek a gyógyszerek, és valahogy a gyógyszervásárlás helyének a témája is. Emlékszem, szinte nem is értettem a kérdést: Hol van még lehetőség gyógyszert venni? Lehet, hogy szakmából kifolyólag, vagy mert olyan családban nőttem fel, ahol sok az egészségügyi dolgozó, bennem fel sem merült az, hogy patikán, azaz gyógyszertáron kívül, bárhol máshol is lehetne, szabadna gyógyszert venni. Elkezdett érdekelni ez a téma. Járjunk ma utána egy kicsit annak, milyen lehetősége van a mai kor emberének a gyógyszervásárlásra, ezeknek mik az előnyei és hátrányai.
Kétezer-húszat írunk. A kibertér mindenek felett, ugye? Mint ahogy az élet sok-sok területét, így a gyógyszerforgalmazást sem kerülte el az internet nyújtotta lehetőségek, és a kényelem. Felmerülhet a kérdés, hogy gondot okoz-e az egészségügyi ellátásnak, és a közegészségügynek az interneten keresztül történő gyógyszerek,- illetve táplálékkiegészítők vásárlása? A válaszom erre az, hogy ha egy tökéletes világban élnénk, akkor természetesen nem. De nem élünk! Ahogy a Pharmaonline is megírta, egy kutatásban azt az eredményt kapták, hogy 35.000 internetes gyógyszerforgalmazó közül kevesebb, mint háromszáz minősült legálisnak, ez nem éri el a 0,1%-ot sem. Az emberek közel 10%-a már vásárolt gyógyszert interneten keresztül. Bár mindenkiben benne vannak a rémhírek az ily módon vett készítményekről, a kényelem, a 24 órás 
szolgáltatásnyújtás, az esetleges anonimitás, a kedvezőbb ár, az időtől és helytől független gyógyszerbeszerzés nagyon csábító tud lenni, az illegális és vényköteles pszichoaktív szerek, vagy antibiotikumok vásárlásáról nem is beszélve. De mégis mi történhet, vagy milyen kockázatot rejthet a kibertérben megrendelt gyógyszerek, vagy táplálékkiegészítők vásárlása, még akkor is, hogy ha egy olyan oldalról rendeljük ezeket, amely legálisan működik, és betartja azokat a fogyasztóvédelmi és egészségügyi előírásokat, melyek nélkülözhetetlenek a megfelelő betegvédelem érdekében? A beteg-orvos, illetve beteg-gyógyszerész kapcsolat és tanácsadás hiánya, téves öndiagnózis gyakorisága, helytelen polifarmácia kialakulása, a gyógyszerhozzászokás veszélye, a helytelen tárolás-szállítás, és más gazdasági kiskapuk-csalások kialakulásának kockázata mind-mind fennáll. Vannak már olyan gyógyszertárak, ahol az online megrendelés, és foglalás záróakkordjaként még mindig el kell battyognunk a patikába azért, hogy átvehessük az „árut”, amit én egy köztes megoldásnak tartok, hiszen ilyenkor még van egy utolsó esély egy gyógyszerész-beteg dialógusra. A felsorolt érvek, és ellenérvek tükrében mindenki döntse el, hogy melyik utat választja.
Ugyanilyen labilis téma a drogériákban, gyógynövényboltokban vásárolt étrend kiegészítők, és gyógynövények kérdése is. Mint ahogy már azt az előző sorokból kiderült, én mindig annak a híve vagyok, hogy a gyógyszerhasználat, vagy 
öndiagnózis előtt kérdezzünk meg egy szakembert ebben a témában. Igaz, a drogériák, és „bioboltok” által értékesített árúk minősége messze jobb, mint az illegálisan működő, esetlegesen hamisított gyógyszert, vitaminokat, vagy gyógynövénykészítmények árusító weboldalak nyújtotta kínálat, ám az ezekben a létesítményekben dolgozók egyike sem egészségügyi szakember. Szó sincs az orvoslás vagy gyógyszerészet isteni magaslatokba helyezéséről, de ha elromlik a mosógépem én is szerelőt hívok, vagy megkérdezek egy olyan embert, aki ért a fehér technikához. Nem? Az én filozófiám az, hogy nem lehet mindent növényekkel, vitaminokkal, ásványi anyagokkal, vagy különleges élelmiszerekkel gyógyítani, de ezeknek az anyagoknak is van hatásuk az emberi szervezetre. Ha kisebb mértékben is, vagy máshogy, de ha hatást fejtenek ki ránk, akkor nagyon csúnya „összeveszések” lehetnek növény és növény, gyógynövény és gyógyszer, étrend kiegészítő, és gyógyszer között. Sőt még a mindennapi táplálkozásunk megváltoztatása is, egy-egy diéta által, hatást gyakorolhat az egészségünkre, vagy az általunk szedett terápia működésére. Ha úgy döntünk, különböző okok miatt, hogy mégis gyógyszertáron kívül vesszük meg azt a teakeveréket, vitaminos tablettát vagy kenceficét, érdemes beköszönnünk a legközelebbi patikába is útközben. Higgyék el, megéri.
Utoljára hagytam azokat a platformokat, amiket épp ésszel fel sem foghatok. Megint csak szólnék, hogy nem nevelni, vagy újjal mutogatni szeretnék, de talán ha leírom a véleményem, megváltozik egyes emberek rossz, és mindenek előtt veszélyes szokása. Igen, az egyes piacokon történő, illegális, vagy nem regisztrált gyógyszerek vásárlásáról van szó. Számomra az ilyesfajta gyógyszerárusítás, és adok-veszek történetek ugyanabba a kategóriába tartoznak, mint egy drogértékesítés, és egy drogdíler-használó kapcsolata. Egyik esetben sincs fogalmunk arról, hogy mit kapunk a pénzünkért, annak a dolognak milyen a minősége, a hatása, a használatának a veszélyei, és még sorolhatnám… Lehet, hogy erős szavak, de ha objektíven összehasonlítom a kettőt, akkor végeredményében nem sok különbséget látok az illegális piacról, vagy a szomszéd nénitől („Ha neki segített, nekem is jó lesz!”) beszerzett gyógyhatású termékek vásárlása, és a droghasználat között. Ez legyen a szemünk előtt.
Fogalmazzuk át magunkban a mondókát: Ez elment vadászni, ez meglőtte, ez hazavitte, ez megsütötte, és ez az icike-picike pedig megkérdezte kezelőorvosát és gyógyszerészét!
Kedves Olvasó, a cikk csak tájékoztató jellegű, és semmiképp sem helyettesíti a szakmai konzultációt.
mr ph. Katona Gábor