Égés a napégés?
Katona Gábor vagyok, Gabó, a végzős gyógyszerésztan-hallgató, az Újvidéki Gyógyszerészeti Egyetem véndiákja, akit a szakmán belül éppen az érdekel, amit aznap a sors elé sodor. Ma például arról számolok be, hogy hogyan tudunk védekezni a napsugárzás ellen.
Ez a cikk csak tájékoztató jellegű és semmiképp sem helyettesíti a szakmai konzultációt!
A napbarnított bőr esztétikájának története olyan száz éve kezdődött, a 20. század elejéig ugyanis ciki volt, ha szép tejeskávé színűre barnultunk a napon, hiszen csak a földeken dolgozó, munkásembereknek lehetett ilyen árnyalatú a bőrük, a nemesség nem ment ki a földekre dolgozni, sőt még napernyőkkel is védték hófehér bőrüket – ez valahol az 1900-as évek kezdetével változott meg, akkor vált menővé a napozás.
Hol kezdődik a probléma?
Ott, hogy az irodákban érlelt hófehér bőr az évi 1-2 hét intenzív napozásra elég rosszul reagál. Leégünk. Mitől történik ez?
A napból érkező fénysugarak közül kettőt különbözetünk meg: az UVA és UVB sugárzást. Az UVA – ahol az „A” betű az „Aging” szót hivatott rövidíteni – a bőr öregedését és rákos elváltozásait váltja ki; míg az UVB – ahol a „B” a „Burning” szóra utal – a napégést. Mint látható, egyik hatás sem jó a szervezetünkre, kivételt képez a D-vitamin képződés, illetve a jobb közérzet, bár nem hiszem, hogy egy strandon ropogósra sült embert érdekelné a D-vitamin raktára, mellesleg napi 10-20 percnyi, napon töltött idő, teljesen fedezi ezt a szükségletünket.
Hogy védekezik a szervezetünk a napsugárzás ellen?
Bőrünk melanint (bőrben található sötét pigmentanyagot) kezd el termelni, ezzel védve a különböző sugarak miatt kialakuló káros – szabadgyökök által közvetített – láncreakcióktól. Nagyon jó mechanizmus ez, csak 1-2 napot várnunk kell rá mire beindul a barnulás. Ha erre nincs időnk, akkor meg kell védeni magunkat fényvédő készítményekkel. Az SPF (Sun Protection Factor), az a szám, ami megmutatja, hogy hányszor több időt tölthetünk a napon, összehasonlítva a krém nélkül töltött idővel, anélkül hogy leégnénk. Ez az érték telítődik. Mire értem ezt? A 15 faktoros naptej 93%-ban véd meg a naptól, a 30 faktoros 97%-ban, míg az 50 faktor 98%. Szóval, ha engem kérdeznek, nem magával a faktorszámmal kell ügyeskedni vásárlás közben, hanem azzal, hogy megfelelően használjuk a megfelelő terméket. Először is, próbáljunk olyan készítményt venni, ami egyaránt véd az UVA és UVB sugárzás ellen is. Gyerekek esetében, ha lehet, kerüljük a kémiai védőmolekulákat, hagyatkozzunk csak a fizikaiakra, hiszen azok kevésbé allergének. Summa summarum, nyugodtan kérjük gyógyszerészünk segítségét a megfelelő készítmény kiválasztásában.
A strandolás előtt 15 perccel már kenjük fel a terméket egyenletesen a bőrünkre, és legalább óránként ezt ismételjük meg. Megfelelő mennyiséget vigyünk fel a bőrre, ami 3-4 evőkanálnyit jelent egy átlagos méretű embernél, minden egyes használatkor. Többet ér egy jól felvitt 15 faktoros napvédő krém, mint egy rosszul felvitt 30-as – higgyenek nekem.
De most jön a másik nagy kérdés: mit csináljunk, ha már megvan a baj?
Hideg tejföl vagy aloe vera? Viccet félre téve: ha nincs semmink, csak egy egyszerű testápolónk és a hideg borogatás még mindig jobb választás, mint a tejföl. Azt felejtsék is el. Egy szinttel nagyobb segítséget nyújthat egy gyulladáscsökkentő növényi kivonatot (pl. kamillát, körömvirágot, édesgyökeret, orbáncfüvet) tartalmazó készítmény, amennyiben az ezekre a növényekre való allergia esélye minimális. Nagyon jó bőrregeneráló hatása van még a pantenolnak, illetve a csukamájolajat (oleum jecoris) tartalmazó krémeknek is. A külsőleg használatos antihisztaminokat pedig hanyagoljuk, hisz néha nagyobb galibát tudnak okozni, mint amennyit segítenek.
Ha a tünetek nem enyhülnek egy-két nap elteltével, keressük fel orvosunkat!
A legfontosabb a megelőzés!
Bár szakmámból kifolyólag támogatnom kellene a gyógyszertárban fellelhető, vény nélkül kapható, égésre jól reagáló készítményeket, mégis azt mondom, hogy a megelőzés a legfontosabb. Júniustól szeptemberig kerüljük a délelőtt 11 órától 15 óráig tartó intenzív napon tartózkodást, illetve tavasztól kezdve próbáljunk meg minél több sütőtököt, répát, batátát, paradicsomot és brokkolit fogyasztani, hisz a bennük lévő karotinoidok felhalmozódnak a bőrben és ezzel egy minimális kémiai faktorvédelmet adnak neki.
Következő írásomban visszakanyarodok majd a gyógynövények misztikus világába. No, nem kell megijedni, nem ütök fel kanizsai füves embernek: ha velem tartanak, tudományosan releváns információkkal, mégis érthető módon fogok bemutatni egy-egy növényi drogot, melyek akár az Ön kertjében vagy konyhapultján is megtalálhatóak.
Katona Gábor, Gabó