Az esztendő negyedik hónapja április. Már 11 napja, hogy „élvezzük” ezt a hónapot. Épp ezért, hogy kikapcsolódjunk ezekből az embert próbáló, járvány sújtotta hetekből, illetve a ránk váró hónapokból, fordítsuk figyelmünket egy kissé, – hogy felviduljunk – ennek a hónapnak a történetére, népi szokásaira, vidámságaira.
Az április szó a latin aperire, megnyitni szóból ered. Ez pedig valószínű a rügyek, bimbók tavaszi nyitásával áll összefüggésben. A naptárreformok előtt az első napját évkezdő napnak tartották. Ám mióta január 1-je lett az évkezdés ideje, így április 1-je elvesztette ezt a jeles funkcióját, ezért csak bolond nap, illetve bolond április lett. Mivel a hónap időjárása változékony és csalfa, ezzel függ össze az elsejei „április bolondja” népszokás is. Viduljunk mi is egy kissé! Szerte a világon, így a mi vidékeinken is, Hugó napján (1-jén) egymást ugratták a felnőttek, és a gyermekek. Főként a gyermekeket tréfálták meg. Így például boltba küldték a kicsiket esernyőmagért, hegedűbillentyűért, vagy szúnyogzsírért. Ha sikerült becsapni valakit, akkor egy versikével csúfolták ki őket: „április bolondja, május szamara! / fölmászott a toronyba, megnézte, hogy hány óra! / féltizenkettő, bolond mind a kettő!”
Emlékszem bolond gyermekkoromra, milyen jót kacagtunk, ha sikerült az áprilisi tréfa. És kiáltoztunk: „áprilili-áprilili!” Később (még úgy 60 éve!), az igazgatónk is megengedte ezt a vidám tréfát. De hol van az már? Sajnos a népi hagyományt sem tiszteljük eléggé, habár azt nem csak őrizni, hanem átadni is kellene fiataljainknak, mert az a nyelvünk egyik jelentős értéke.
De tovább lépnék, és bemutatnék néhány jelentős áprilisi névnapot és népszopást, remélve, hogy ezzel kissé elterelem tisztelt olvasóim – a felnőttek, fiatalok és gyermekek – figyelmét, a médiákban hallható, és látható, idegekre és hangulatra ható szomorú, negatív hírekről. Hát lássuk a medvét! – ahogy mondani szokás
Van-e olvasóim között Vilmos? Mert április 6-a Vilmosok napja. A néphiedelem úgy tartja, ez termés jósló nap, „ha esik az eső, szűk lesz az esztendő”.
Április 12.- Gyula napja. Az év századik napja (némi pontatlansággal). Ez Szent Gyula pápa név ünnepe. Bácskában, Baranyában ez féregűző nap, vagyis a tisztaság a takarítás napja. Az emberek az egész lakást, az istállót, az ólakat kitakarítják (lehet, csak a múltban), az állatokat pedig lemossák.
Április 14.- Tibor napja. A népi megfigyelés alapján, e napon szólal meg a kakukk, és a pacsirta. Ha ekkora kizöldül a rét, jó szénatermésre számíthatnak a gazdák.
Április 24.– Szent György napja. A Sárkányölő Szent Györgyhöz kapcsolódik. A néphagyomány e naptól számítja az igazi tavasz kezdetét. Ha az időjós békák megszólaltak már előbb, akkor korán kezdődik a tavasz, meg a nyár is. Ekkor hajtották ki először az állatokat. Ez gonoszjáró nap is, ezért a gonosz lelkek távoltartása miatt fokhagymával kenték be az ajtófélfákat, ablakokat. Hitték: a Szent György havi esők elkergetik a fagyot, és így erős májust jósolnak, vagyis bő termést hoznak. Érdekes, a hiedelem szerint, ha e névnap előtt gyíkkal megkenegetik a gyermek torkát, megmenekülhetnek a kicsik a torokgyíktól. A múlt ködéből feltűnik a törékeny, és szép nagyanyám, aki ezt a betegség prevenciót velünk, unokáival is megtette. És nem is kaptuk el a torokgyíkot! De talán nem csak a kis gyík miatt! Ám ez a hiedelem az egész magyar nyelvterületen évszázadokig élt – írta egyik nagy tudású, és kedves néprajzkutató tanítványom, Penavin Olga. Még egy érdekes hiedelem! Szent György éjszakáján kell földbe rejtett kincset keresni, mert ekkor a kincs felveti a lángját, és megtalálható. Hogy talált-e már valaki? Az titok. A tréfa kedvéért megjegyezném: még nem késő útra kelni, persze a járvány elmúltával. De az legyen mielőbb – a járványra értendő.
Végezetül a gyerekeknek írok, és küldök egy kedves mondókát: „Szent György Nap, süss fel Nap, kertek alatt egy kis bárány majd megfagy”. – változata: „Süss fel Nap, süss fel Nap, kertek alatt kis báránykám majd megfagy!”
Április jelentős napjairól most ennyit felüdülésként, – ha sikerült! – de van még a tarsolyomban, ha érdekli Önöket.
Teleki Mária