László Ágnes vagyok, baba- és gyermekhordozási tanácsadó, anya.
A hordozással már tizenéves koromban találkoztam a népi kultúrák közti kutatásaim révén, hiszen a világon szinte minden kultúrában megtalálhatók a különböző hordozóeszközök, kendők, szőttesek. Csodálattal töltött el a sokszínűség, titokzatos volt a közös szál, ugyanis minden anya, az egyenlítőtől bármerre tekintünk, hordozza gyermekét, ki így, ki úgy. Nem volt ez másként a mi vidékünkön sem. Szerencsére a családomban is inkább ez volt az általános, és az, hogy gyereket nem hagyunk sírni.
Testközelbe először 2010-ben, egy francia anyuka révén kerültem a hordozással, hordozókendővel. Bébiszitterként úgy hordoztam gyermekét, ahogyan ő is. Felelősségteljes és bizalmas kapcsolat alakult ki a babával és az anyukájával is. Ma is e-mailezünk és találkozunk is alkalomadtán. Láthattam, milyen magabiztosan kötődő és önálló gyermekké cseperedik az egykor hordozott baba.
Szociális munkásnak tanultam, így betekintést nyertem a lélektanba, megértettem, hogy miért is olyan fontos a korai baba-mama kapcsolat, a lelki háttér, az ősbizalom egyengetése. Elhatároztam, hogy megtanulok sokféle kötést és hordozási módot, amelyek az anatómiailag egészséges hordozást teszik lehetővé, mert vidékünkön is szükség lehet (újra) az ilyen eszközökre az anyukáknak és a babáknak egyaránt. Helytörténeti kutatásaimból láttam, van némi köze egymáshoz a más magyar vidékeken háti hordozásra használt tácsi és a környékünkön ismeretes dócsi kifejezésnek.
2012-ben végeztem a Beli Buba Babahordozó iskolában Turi Nagy Éva szárnyai alatt baba- és gyermekhordozási tanácsadóként.
Az egyik kedvenc mondatom a hordozási tanácsadói tanfolyamon az volt, hogy a hordozókendő az anya kezeinek meghosszabbítása (adott esetben akár plusz két kézé).
Miért jó hordozni a babát?
Számomra nem volt kérdés az anatómiai, pszichológiai és evolúciós háttér megismerése után, hogy hordozni fogom-e a gyermekem.
A babának veleszületett igénye, hogy hordozzák, testközelben legyen, hiszen 9 hónapig él együtt az anyukájával szoros szimbiózisban. Ha ezt az igényét kielégítjük, egy adott korban, amikor annak eljön az ideje, elhagyja a gyakori testkontaktus igényét. A babahordozás elősegíti a baba és a szülő közti kötődést, a bizalom kialakulását, ami a későbbi önállóság alapja. A babát megnyugtatja a testközelség. Hordozni a szülőnek is jó érzés, mert biztos lehet benne, hogy babája alapvető igényeit megfelelően elégíti ki.
A hordozott baba kevesebbet sír és többet alszik. Ha túl sok hatás éri a külvilág irányából, oda tud bújni a gondozójához és pihenhet. A babahordozással megkönnyítjük az átmenetet az anyaméhből a nagyvilágba, ez az ún. negyedik trimeszter.
Anatómiai szempontok
A baba eleve hordozásra van kódolva, hiszen fogó- és ölelő reflexszel születik, lábait felhúzva, terpeszben tartja. A gerince egy év leforgása alatt nyeri el végső „S” görbületét. A babahordozás során megtámasztjuk a gerincét, megtartva annak természetes görbületét. A terpesztartás (mint egy M betű) fejleszti a csípőjét. A hordozó takarásában szoptatni is lehet, ezzel támogatva az édesanyja mobilitását, szociális kapcsolatait. A jó hordozó egyenletesen oszlatja el a baba súlyát a testünkön, „súlytalan” lesz, nincs kar-, hát- és derékfájás.
A hordozás terápiás és prevenciós hatással bír, mivel:
- segít a hasfájós babákon, a felnőtt mozgása masszírozza a baba pocakját, miközben a függőleges helyzetben könnyen távozik a lenyelt levegő is. Segít a reflux kezelésében.
- a testkontaktus segít a tejszaporításban – azok a babák, akiket hordoznak, többször és többet szopnak, hamarabb érkezik a válasz jelzéseikre. A testkontaktus a babával növeli az anyákban a prolaktin szintjét, mely hormon az anyatej termeléséért felelős.
- a koraszülött babák súlygyarapodásában is segítséget nyújt, a kenguru módszer folytatásaként segít a szülők kompetenciaérzésének növelésében.
- a léptek általi ringatózó, együtt mozgás fejleszti az egyensúlyérzékét.
- ha a szoptatás nem sikerül vagy nem lehetséges, a hordozás segíti a kötődést a közelség megteremtésével a tápszeres táplálás közben és mindenkor.
- a csecsemőkori csípődysplasia kezelésének legideálisabb módja a hordozás. Biztosítja a hagyományosan előírt, anatómiailag megfelelő terpesztartást, mindeközben a mozgás még stimulálja is a csípőízületet, elősegítve annak gyorsabb érését.
- a hordozás elősegíti a baba idegrendszerének fejlődését, így csökkenti a bölcsőhalál kockázatát, melyet a légzéskontroll és az éretlen idegrendszer diszfunkciójának tartanak. A hordozás egyensúlyozó szervstimuláló hatása segíti a babákat jobban lélegezni. A kenguru módszernél a felnőtt szabályozóként működik a baba fiziológiás folyamataiban, beleértve azt is, hogy emlékezteti a lélegzésre.
- hordozáskor a csecsemővel való fizikai kapcsolat növeli az Anya oxitocinszintjét, amely csökkenti a pospartum depresszió és az Anya pszichoszomatikus megbetegedésének előfordulását.
Egy gyermek felneveléséhez egy egész falu szükséges – tartja az afrikai közmondás igen bölcsen. A következő cikkekben például arról is szó lesz, hogy az első hat hétben kíméljük az anyát, bátran hordozhat apa és a nagyszülők is. De később is jól jön a tehermentesítés.
Az a kérdés merült fel benned, hogy mivel hordozz?
A továbbiakban írok majd arról, hogy mi a különbség a szövött hordozókendő, a karikás hordozókendő, a rugalmas kendő, a mei tai, a félcsatos és csatos hordozóeszközök között.
L.Á.